Jó hír az alábbi eszmefuttatás a mesterséges intelligenciától jobban félő embereknek, mint a migránsoktól! :)

A kulcs a világunkat körülvevő, legtisztább megújuló energia: az életenergia!

Csak élő szervezet képes előállítani ezt a csodát. Az Ember pedig lehet az egyetlen az univerzumban, aki képes ebből az energiából keletkező pozitív és negatív töltésekkel teli elektromosságot továbbítva idegpályáikon a még számukra is ismeretlen agyukba gondolatokat generálni, amelyek cselekvésre és döntésekre késztetik, amiket jelentősen befolyásol az így keletkező érzelmi energiája. Ez az energia sem vész el, csak átalakul és folyamatos hatással van minden emberi lényre, összekapcsolódva egyre óriásibb hálózattá, ami alakítja történelmünket és mindennapi életünket.

Az alapvető tény, hogy az Ember fizikai testét táplálva (manapság tudatosabban) kiszámítható energiabevitellel, megszabja a testének élettartamát, ami egy idő után elöregszik és meghal. Ugyanakkor létezik egy szellemi táplálék, ami nélkül szintén meghalna. Ez az élet, vagy érzelmi energia.

Képzeljük csak el, meddig élnénk egy szobában elzárva a külvilágtól, természettől, ember társainktól, sőt médiától, internettől, minden külvilági impulzustól, miközben hiába kapnánk meg minden szükséges táplálékot, vitamint, gyógyszert. A gondolatunk, cselekvőképességünk, érzelmeink energia tápláléka nélkül megszűnnének azok az elektromos impulzusok, amelyek az agyunk működését biztosítják.

Persze mindez egy emberektől távoli, lakatlan szigeten, vagy esetleg egy magányos asztronautaként a Marson még inkább valószínű, mert azt gondolom ez az energia valahol egy "felhőben" összpontosul (ezt hívják egyesek kollektív tudatnak), amiből lehívható valamennyi egyéb impulzusok nélkül is, de ez nyilván kevesebb, mint amit a normál életvitelünk szerint kapunk nap, mint nap. Sőt, ha tovább megyünk, valahogy így magyarázható a halál utáni létezés, mint egy energia (lélek), ami nem hal meg a fizikai test után, csak átalakul, akár újjászületik, mint a reinkarnációban.

Ha eddig megértetted az életenergia fontosságát, akkor van egy rossz hírem: a világ, most azért ilyen, amilyen, sajnos sok rossz dologgal teli, mert ehhez az energiához is (mint mindegyikhez) szükség van a pozitív töltés mellett, negatívra is. Talán sokan úgy érzik a saját életükben túl sok a negatív, holott ennek egyensúlyban kéne lennie, de ez sajnos nem csupán egyéni megoszlás, időben és térben is változó míg kiegyensúlyozódik. Az egyén életében is vannak jó és rossz időszakok, ez emiatt elkerülhetetlen. Egyetlen ember sem élte még le az életét örök boldogságban, bármennyire is vágyunk rá.

Ezért vannak a történelemben is negatív és pozitív időszakok országonként is megosztva. Napjainkban is vannak globálisan óriási különbségekkel ugyan országok, egyének között, de összességében egyenlőség van a két "töltés" között csak a kilengés lehet túl magas, ám lehet ennek is oka van, így talán nagyobb az ereje ennek az energiának. Ettől gyorsul a fejlődés, ami eljutott a mesterséges intelligencia létrehozásához.

Hogy ez az egész jó-e, vagy sem, azt nehéz eldönteni, nyilván mindenkinek szubjektív véleménye van erről, de a kérdés az, hogy egy olyan gépi agy, ami enélkül az energia nélkül hoz döntéseket és rohamosabban képes fejlődni, mint az emberi agy, mennyire más perspektívát tud létrehozni, miközben fizikai energia éhsége is folyamatosan nőni fog.

Nos nem értek a programozáshoz (sajnos), de ha sikerül már az elején betáplálni valahogy ezt a másodlagos energia igényt a valószínűleg az emberiséget logikusan kielemző és így meg nem értő szoftvernek, vagy eleve úgy tervezni, hogy az emberi idegsejtekre hatással lévő életenergia felhasználásával közvetítsen adatokat a gépi agynak, talán eljuthatnánk oda, hogy ez az AI kénytelen lenne nem elpusztítani a számára értelmetlenül viselkedő emberiséget és a természetet, hanem, mint a leghasznosabb energia forrást tartana el minket feltétel nélkül, kényelmünket kiszolgálva.

Persze mi természetünknél fogva, sőt így már "Ő" is, ugyanúgy létrehozná a negatív energiákat is, tehát nem biztos, hogy jobb lenne az életünk, de legalább nem lenne apokalipszis! :) Csak maradna az egyensúly kicsit kisebb amplitudóval és akár kevesebb munkával..talán..:)